A feladat a nagy görög gyarmatosításról szól. A két különböző forrásszöveg ugyanannak a városnak az alapítását meséli el. Olvassa el a szövegeket és válaszoljon a kérdésekre!
1. szöveg:
„Isten! Jó szerencse!
Damis, Bathyklés fia terjesztette be a javaslatot. Azzal kapcsolatban, amit a théraiak mondtak, (nevezetesen) Kleudamas, Euthyklés fia, azért, hogy a polis helyes irányba tartson, és a kyréneiek népe jó szerencsével járjon, adjuk meg a théraiaknak az ősi hagyomány szerint a polgárjogot, amelyet őseink teremtettek meg, (azok,) akik Kyrénét megalapították Théráról és (azok,) akik Thérán maradtak, amiként Apollón szerencsében részesítette Battost és a Kyrénét betelepítő théraiakat, amennyiben hűek maradtak esküjükhöz, amelyeket az ősök fogadtak meg egymásnak, amikor kiküldték a gyarmatvárost megalapítókat az Alapító Apollón parancsának megfelelően. Határozzon úgy a népgyűlés, hogy a théraiak Kyrénében is azonos feltételek mellett tartsák meg egyenlő polgárjogukat. Tegyék le ugyanazt az esküt valamennyien a Kyrénében lakó théraiak, amit a többiek egykor … amit az alapítók tettek le, amikor Battosszal együtt Libyába áthajóztak, Théráról Kyrénébe.
A telepesek esküje: Így határozott a népgyűlés: Minthogy Apollón saját magától kinyilatkoztatta Battosnak és a théraiaknak, hogy Kyrénét meg kell alapítaniuk, úgy tűnik, hogy ezzel azt parancsolta a théraiaknak, hogy küldjék Libyába Battost mint alapítót és királyt és azt, hogy társaiként hajózzanak vele a théraiak. Azonos és egyenlő feltételek mellett hajózzanak valamennyi háztartásból, mindegyik háztartásból válasszanak ki egy fiút a felserdültek közül és a többi szabad thérai közül… Ha a gyarmatosok szilárdan tartják kezükben gyarmatukat, a később Libyába hajózó rokonaik részesüljenek a polgárjogból és a hivatalviselés jogából, és sorsoljanak ki számukra a gazdátlan földterületből. Ha azonban nem tudják megtartani településüket, és a théraiak sem tudnak segítséget nyújtani számukra, hanem öt éven belül sorscsapások sújtják őket, térjenek vissza félelem nélkül a földjükről Thérára, saját birtokukra és legyenek polgárok. Viaszbabákat gyúrtak és a következő átokformulát mondva elégették őket valamennyien egybegyűlve…: „aki nem tartja be ezeket az esküket, hanem vétkezik ellenük, olvadjon meg és folyjék szét, mint a viaszbaba…”
2. szöveg:
„Itt azután Phronimé egy Polymnéstos nevű előkelő thérai férfi ágyasa lett. Idő múltán fiút szült, akinek alig volt hangja, dadogott, és a kyrénéiek szerint ezért kapta a Battos nevet. Amikor férfivá serdült elment Delphoiba, hogy a hangja felől tanácsot kérjen, s kérdésére a Pythia a következő jóslattal válaszolt: „Battos, hangot akarsz, de urunk küld, Phoibos Apollón juhnevelő Libyába, hogy ott várost alapítsál.” Ám ő így felet: „Uram, én a hangom miatt jöttem hozzád jóslatért és te képtelen választ adsz, ha arra biztatsz, hogy alapítsak várost Libyában. De hát milyen hatalommal, milyen emberekkel?” De hiába, nem tudta megváltoztatni a jóslatot, az isten erre is pontosan ugyanazt válaszolta, mint az imént. Battos tehát elment haza, Thérára. Ettől fogva azonban őt is és a théraiakat is egyre-másra érték a csapások, s nem tudván rájönni a bajok okára, a théraiak követeket küldtek Delphoiba, hogy kérdezzék meg a jósdát. A Phytia pedig azt jósolta, akkor fordul jobbra a sorsuk, ha segítenek Battosnak gyarmatot alapítani a libyai Kyrénéban. Erre aztán a théraiak két ötvenevezős hajóval útnak indították Battost. El is hajózott Libyába, de mert nem tudott ott mihez fogni, visszament Thérára. A théraiak azonban nyílzáporral fogadták a visszatérőket, nem engedték őket partra szállni, hanem azonnal visszafordították a hajókat. Mit volt mit tenni, kénytelenek voltak visszahajózni, s ekkor gyarmatot alapítottak…
Kérdések:
a) Az egyik szöveg egy márványsztélé felirata Kyrénéből, ami Kr. e. 600 körül keletkezhetett, és egy 4. századi másolaton maradt ránk. A másik szöveg az 5. században élt Hérodotosz görög történetíró „A görög-perzsa háborúk” című művéből származik. Melyik szöveg melyik?
felirat
Hérodotosz műve
b) Melyik város alapításáról szólnak a szövegek?
c) Hogya hívják az anyavárost?
d) Mi a különbség Battos alakjában a két szöveg között?
e) Milyen kapcsolat alakul ki anyaváros és gyarmatváros között. Válaszoljon az 1. szöveg alapján!
f) Az 1. szöveg alapján válaszoljon a kérdésre: Mivel rendelkezett egy teljes jogú polgár egy görög polisban?
|
