Történelem házi feladatok

bishop’s crook               pásztorbot                  

border                         határ                           

boundary                     határ (2)                     

capital                         főváros           

arms                           címer                          

cloak                           palást                          

coronation insignia      koronázási jelvények    

country                       ország                         

county seat                 megyeszékhely

county                        megye                         

crown                         korona                        

flag                            zászló

knight                         lovag                          

laurel wreath                babérkoszorú              

member state               tagállam                      

national anthem            nemzeti himnusz          

orb                             országalma                  

relic                            ereklye                       

sceptre                       jogar                           

state                          állam                           

sword                         kard                           

The Holy Crown         Szent Korona   

throne                        trón                            

tiara                           tiara                            

to knight sy                        lovaggá ütni                 

contradict              ellentmond

beating                         vesszőzés

abbey                                      apátság

ruler                             uralkodó

arrow                                      nyíl

 annually                       évente

Athens                        Athén

appreciate     méltányol, megbecsül

1. What kind of relation does István offer with the foreigners?

2. What sort of ideology is embedded in the text?

3. Do you feel any kind of special tone in the text?

4. What are the virtues a heavenly kingdom can be built on?

A feladat a nagy görög gyarmatosításról szól. A két különböző forrásszöveg ugyanannak a városnak az alapítását meséli el. Olvassa el a szövegeket és válaszoljon a kérdésekre!

A feladat az ókori zsidó vallással kapcsolatos. Állapítsa meg a források tanulmányozása és ismeretei alapján, hogy igazak-e a következő állítások! Válaszát X jellel jelölje! (Elemenként 1 pont.)

„A farizeusok önmegtartóztató életet folytatnak, és minden élvezettől tartózkodnak; amit az értelmes megfontolás alapján jónak tartanak, azt cselekszik, és egyáltalán kötelességüknek tartják az ész parancsainak engedelmeskedni. Tisztelik az öregeket, és nem mernek parancsaikkal ellenkezni [...] Hiszik, hogy a lélek halhatatlan és hogy a túlvilágon jutalmat vagy büntetést kap aszerint, hogy erényes vagy bűnös volt-e az ember, éspedig a bűnösök örök rabságban fognak majd sínylődni, az erényesek pedig hatalmat nyernek, hogy visszatérhessenek az életbe.

A szadduceusok tanítása szerint a lélek a testtel együtt elpusztul; ezek egyetlen zsinórmértékül a törvényt ismerik el. Tiszteletre méltónak tartják még azt is, ha valaki

a saját tanítómesterével vitába bocsátkozik. Csak kevés embert hódított meg ez a tanítás, de ezek mind nagytekintélyű férfiak.

Viszont az esszénusok azt tanítják, hogy mindent rá kell bízni Isten akaratára. Hisznek a lélek halhatatlanságában, és a legkívánatosabb jónak az igazságot tartják. Ha fogadalmi ajándékokat küldenek is a templomnak, nem mutatnak be áldozatot, s azzal mentik ki magukat, hogy nekik sokkal szentebb tisztulási eszközeik vannak [...] Egyébként kiválóan erkölcsösek és csak földműveléssel foglalkoznak. Különösen csodálatra méltó, hogy valamennyien az erényes életre törekszenek, éspedig oly mértékben, ami a görögöknél és barbároknál teljesen ismeretlen [...] teljes vagyonközösségben élnek és közöttük a gazdag sem élvezhet többet javaiból, mint a szegény.” (Josephus Flavius)

Állítások:

a) A farizeusok szerint a bűnös ember visszatérhet a túlvilágról az evilági életbe.

b) Az esszénusok életükben feddhetetlenségre törekedtek.

c) Az esszénusok teljes vagyonközösségben éltek.

d) A zsidó vallás politeista volt.

A feladat a reformáció korához kapcsolódik. Válaszoljon a források és ismeretei alapján a következő kérdésekre! (Elemenként 1 pont.)

„Ezért hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, hogy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy így vagy úgy higgyen […] Miként merészkedhet a dőre világi hatalom megítélni és irányítani olyan titkos, lelki, rejtett dolgot, amilyen a hit?” (Luther a világi hatalomról és a hitről; 1531)

„»Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról« — idézte Krisztus szavait János evangéliumából. »Ha maga az Úr, aki tudta, hogy nem tévedhet, nem vonakodott meghallgatni a bizonyságot tanításai ellen akár a leghitványabb szolgától — mennyivel inkább kell nekem, gyarló embernek, aki könnyen tévedhetek, óhajtanom s kérnem, ha valaki bizonyságot kíván tenni tanításaim ellen […] Tegyetek bizonyságot, mutassátok ki tévedésemet a prófétákból és az evangéliumokból! Ha meggyőztök, bebizonyítjátok tévedésemet, készséggel visszavonom, és én leszek az első, aki tűzbe vetem írásaimat.«” (Részlet Luther birodalmi gyűlésen elmondott beszédéből; 1521) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép könyveit? «?

Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet a református katekizmusból; 1563)

„Nem a latin nyelv betűitől kell kérdezgetni, hogyan beszéljünk németül, ahogyan ezek a szamarak teszik, hanem a családanyát az otthonában, a gyerekeket az utcán, a közembert a piacon kell megkérdezni efelől, az ő szájukat kell figyelni, miképpen beszélnek, s aszerint kell tolmácskodni. Akkor megértenek minket, és észreveszik, hogy németül beszélünk velük.” (Luther: Levél a tolmácsolásról; 1534)

a) Miért nem tűrte meg a kálvini reformáció a képekkel, szobrokkal díszített templombelsőt?

b) Miért fordította Luther németre a Szentírást?

c) Milyen szerepet tulajdonított Luther a hitnek a keresztény ember életében?

d) Honnan ered a reformáció lutheri irányzatának „evangélikus” jelzője?

Szövegértelmezés. A feladat az „intelligens tervezés” nevű nézet meghatározásához kapcsolódik.

Az intelligens tervezés (vagy értelmes tervezés, angolul: intelligent design) az a nézet, mely szerint „a világegyetem és az élővilág bizonyos jellegzetességei leginkább egy intelligens ok által magyarázhatók, s nem irányítatlan folyamatokkal, mint a természetes szelekció”. Az intelligens tervezés a teleológiai istenérv modern változata azzal a módosítással, hogy nem tesz kijelentéseket a tervező természetéről vagy kilétéről, ezzel próbálván elkerülni a kreacionizmus, mint természettudomány oktatását megtiltó pereket.

Legismertebb szószólói – akik az amerikai Discovery Institute nevű konzervatív keresztény agytröszttel állnak kapcsolatban úgy gondolják, az intelligens tervező a kereszténység Istene.

A nézet szószólói szerint az intelligens tervezés tudományos elmélet. Nézetük szerint szükséges a tudomány definíciójának módosítása, hogy elfogadjon természetfeletti magyarázatokat.

A tudományos közösség egyértelmű véleménye szerint az intelligens tervezés nem tudomány, hanem áltudomány. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája közleményében kifejtette, hogy az intelligens tervezés (valamint más, az élet vagy a fajok eredetét természetfeletti beavatkozással magyarázó nézetek) nem tekinthetők tudományos elméletnek, mert állításaik tudományos módszerek segítségével nem ellenőrizhetők, feltevéseik tekintélyen, kinyilatkoztatáson és vallási tételeken nyugszanak. Az intelligens tervezést a Magyar Tudományos Akadémia is áltudománynak minősítette állásfoglalásban .

Az intelligens tervezés az 1987-es Edwards kontra Aguillard per döntésének következményeként jött létre, mely szerint a kreacionizmus állami iskolákban történő oktatása megsérti az USA alkotmányának az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező első kiegészítését, mivel egy bizonyos vallást igyekszik előnyhöz juttatni. A kifejezés először az 1989-ben megjelent Of Pandas and People („Pandákról és emberekről”) című könyvben tűnt fel.

A könyvet kiadója a középiskolai biológiaoktatás kiegészítő tankönyvének szánta. A Pandák több kiadása mellett az 1990-es években számos más az intelligens tervezésről szóló könyv is megjelent. Az évtized közepére az intelligens tervezés szószólói a Discovery Institute köré csoportosultak, s célul tűzték ki az intelligens tervezés nézetének felvételét a közoktatás természettudományos tantervébe.

A doveri pandaperként ismertté vált ügyben középiskolás diákok szüleinek egy csoportja igyekezett megváltoztatni az iskolakörzet tantervét oly módon, hogy az az intelligens tervezést, mint az „élet eredetét magyarázó”, evolúcióval szembeni alternatív tudományos elméletet is tartalmazza. A per döntése alapján az iskolaszék intelligens tervezéssel kapcsolatos szabályzása megsértette az USA alkotmányának első kiegészítésének az állam és egyház szétválasztásáról rendelkező cikkelyét. Az ítélet továbbá kimondta, hogy az intelligens tervezés nem tudomány, s képtelen megkülönböztetni magát kreacionista, így vallásos elődeitől.

Forrás: Wikipédia online lexikon

Kérdések:

1. Az intelligens tervezés a teremtés vagy az evolúció elméletéhez áll közelebb? Indokolja a válaszát!

2. Mi a célja az „intelligens tervezés” elmélet szimpatizánsainak?

3. Hogyan viszonyul a tudományos világ az „intelligens tervezés” elméletéhez?

4. „...léteznek olyan természeti rendszerek, amelyek nehezen magyarázhatóak cél nélküli erők eredményeképpen...”

Az alábbi idézet az intelligens tervezés mellett vagy ellen érvel?